NEW-YORK kávéház vagy a Cukrászda GERBEAUD vagy a TESCO

 

NEW-YORK kávéház vagy a cukrászda GERBEAUD vagy a  TESCO?

Láttam egy cikket ami azt taglalta, hogy lehetséges, hogy a címben szereplő két elit helyen több ezer forint egy szelet sütemény vagy egy csésze kávé?

Természetesen a kommentelők többsége felháborodott ezeken az árakon és ennek hangot is adott. Elsőre én is egyetértettem ezzel az elsöprő  vélemény cunamival de mint mindig igyekeztem átgondolni ennek a jelenségnek  (drága süti és kávé) a mögöttes tartalmát  és nem elsősorban a nyerészkedésről vagy a tisztességtelen haszonszerzés fogalmának a kimerítésétől kezdve közelítettem meg a kérdést!

Mit mondjak, kimerítő volt!. MIndenesetre mielőtt hozzákezdtem ennek fejtegetésébe, előtte megettem egy közepes árfekvésű csokigolyót amit lefojtottam egy a három az egyben minőségű kávéporral. Ok tettem hozzá némi vizet és tejet is amihez foggal-Örömmel ragaszkodok  mert ugye csak tej-foggal, porcelánbögrébe nem harapunk...így 3 rész víz egy rész tej és a por alakú kávé már egy kellemes illiúzióját adta a valódi szertartásnak aminek értékét növelte, hogy a jó időre való tekintettel a teraszon szolgáltam fel magamnak némi szervízdíj ellenében...hisz magad uram alapon én voltam a felszolgáló és a mosogató fiú is...

...és ezen a ponton kezdtem érlelni magamban, hogy nem is olyan drága egy szelet sütiéert és egy kávéért 7-8 ezer forint ha például soha nem magadnak kellett elkészíteni és az utómunkálatokat is elvégezni a termék előállításától a koszos edény elmosásáig...

Ezért a következő megállapításokra jutottam:

, hogy akinek ez megéri és van rá pénze, rendben van, hogy ott helyben elfogyasztja a megrendelt termékeket ezeken az átlag kommentelők által, közfelkiáltással és közfelháborodással elítélt méregdrága helyeken!  Egy biztos azonban. Ezek az árak ( még az elvitelesek sem) a termék reális értékéről szólnak. Még akkor sem ha saját tapasztalatból tudom, mennyi munka mögötte. De egy szelet sütire vagy egy csésze kávéra számolva valóban soknak tűnik a többezer forintos darabár!

Azonban egy lényeges különbséget azonnal látni kell:

Nem ennyi a termék  értéke hanem az ÁRA ennyi. Nos ez az igazán nagy különbség! És itt van a kutya is elásva valahol...de kutyából nem lesz szalonna legfeljebb hot-dog de az már a húsipari történet lenne  így térjünk vissza a kávéházak világához...

Mindaddig amíg van kereslet az ilyen drága  árfekvésű termékekre addig működni fog a Gerbeaut Cukrászda a New-York Kávéház is mint minden más rendszer is amít müködtetnek.  Ezek a cégek pedig továbbra is felsőárkategóriban adják el a termékeiket.  Miért ne tennék ha van rá kereslet? 

Az is külön kérdésként felvetődik, hogy vajon van e egy olyan termék ár-érték arány amit már egyetlen egy társadalmi rétegből származó ember sem fizetne ki független attól, hogy a jövedelme mennyire  jelentős? 

Azt hiszem nincs ilyen. Hisz azok akik mindig az elitbe gondolják magukat már pusztán a "ligában vagy szalonban " maradás okán bármit kifizetnek, hogy éreztessék és érezhessék  felsőbbrendü gazdagságukat és kiváltságukat! 

S itt ezen a ponton valóban már csak a termék ára a mérvadó a márka a brand ami mások számára megfizethetetlen mégha maga a termék nem is tudja a beárazásának nagysagrendjéhez rendelt minőségi kvalitást.

Az ilyen kávézók illetve elit helyek, szólnak még a sznobizmusró is esetenkéntl, hogy lám én megtehetem, hogy itt  fogyasztok itt vásárolok akkor is ha a sarki Julcsa néni sütije ezerszer finonabb de olcsóbb...s ettől persze a drága helyen vásárolt termék is lehet roppant ízletes vagy nem...

S szólnak még arról is, hogy néha összegyüjtve minden bátorságot, kiváncsiságot és némi pénzt a malacperselyből a szegényebb réteg is nagy ritkán ellátogat egy ilyen helyre...

A cég gazdasági filozófiája is egyszerű! Bevétel kell! Pontosan meghatározva ennek összegét. S ha a termékeimet drágán adom el akkor kevesebbet kell készíteni belőle minha olcsóbb lenne és többet kellene eladnom ugyanazon árbeléterért. Ráadásul ha többet gyártok még nagyobb a rezsiköltségem maga az  előállítási ár tehát a haszon egyre kisebb lesz minél több terméket gyártok minél olcsóbban. ( Ez persze a kinai iparra és a tömeg termelésre nem mindig igaz) Itt és most a kézműves termékekről beszélünk tradicionális vendéglátó egységekről de akár újonnan alakuló kézműves boltról is lehetne szó! A cél pedig nema minél több vásárló kiszolgálása hanem a kitűzött profit megszerzése. És ennek az egyik járható útja a magas haszonkulccsalkecsegtető, drága termék eladása.

Illetve van még egy nyomós érv a tehetősebbek nézőpontjából  amit nyiltan ki kell mondani:

Itt bizony ki van zárva a mindenféle proli, közönség és filléres ember a hajléktalan és egyéb nincselen a társadalom alján lévő emberek megjelenése. Akik ellentétei a tehetőseknek. Tehát itt ezeken az elit kiszolgáló helyeken egyúttal egy légkört egy társadalmi attitüdöt is megfizetsz, megveszel magadnak a termék árával ami természetesen módon generálja a magas árakat! Pontosabban szólva valójában ezt veszed meg a magas árakkal és nem a terméket!

S melyik jómodú,vagy gazdag, jól öltözött, illatos parfümtől körüllengett, pozicióban lévő a társadalmi ranglétra tetéjén álló ember ne akarná, hogy a Tescoban egymást taposó, izzadságszagú emberek közt az aznapi, mindennapi betevő kakaós csigáját elfogyasztó átlagember ne zavarja köreit és őt és csak a köreiből valók vegyék körül akik szintén illatosak, jómódúak és...

Mert tudjuk, hogy nincsenek már társadalmi osztályok és minden ember egyenlő de azért vannak az egyenlőbbek...

S ha mélyen magunkba nézünk és őszintén akkor tán bevalljunk magunknak is, hogy bizony jó lenne ilyen módon elszeparálódni a nagy magyar külvilág taposómalmától nekünk átlagembereknek is..csak nagyritkán .és be-be térni a "nyújorkba" vagy a "zserbóba"...és a hétköznapok keserűcsoki ízétől  telitett szánkat meglepni egy vasárnap-ünnepi, édesmosolyú "jaj de jó a habos süteménnyel...!"

Más kérdés, hogy valóban jól  éreznénk e magunkat egy ilyen helyen mi átlag emberek mert igazából ez nem a mi közegünk...s valószinűleg feszengve fizetnénk ki egy kávéra potom ötezer forintot...s nem azzal a magától értetődő természetességgel ami tényleg csak a jómóduak privilégiuma s nem tudnánk jóízűen meginni azt a csésze kávét sem mert tíz cukorral is keserű lenne a szánk íze...s nem irígységből hanem bizony a kínos tisztességböl fakadó józan paraszti ésszel való gondolkodás miatt, hogy mi kerül egy csésze kávéba 5000 forintba...vagy a régi kabaréjelenetet a '80-as évekből felidézve,hogy ..."Mi kerül egy fotelbe háromezerötszáz forintba?" 

S képzeljük el, hogy ez a drága fotel is ott van ezeken az exkluziv helyeken...amibe belesüppedünk azzal az utánozhatatlan életérzéssel ami a jómódú emberek légkörének a kiváltsága és akkor tán megértjük a miérteket és megbékélünk azzal, hogy  ötezer forint egy szelet zserbó a Gerberaudban és megesszük a sarki Juliska néni boltjába vagy a Tescoban állva a pultnál  a kakaós csigánkat még ha az életet igazságtalannak érezzük is néha...de ilyenkor gondoljunk arra, hogy valaki az utcán alszik és kenyere sincs nemhogy kakaós csigája...és bizony neki a mi világunk is...

.. pestiesen szólva: EGY MÁSIK KÁVÉHÁZ! És most tán éppen azon gondolkodik, hogy mi kerül egy kakaós csigába 450 forintba...? 

A móczART legyen veletek és a világbéke a személyi számítógép a (PC) kedvéért!